A mai konyhákra leginkább az ún.: elemes konyhabútorok használata jellemző. Ezek praktikusak, és szabadon variálhatók. Miután nem kell minden konyhára egyedi darabokat készíteni (csak a meglévő elemeket variálni), ezért általában az ára is kedvezőbb, mintha egy bútorkészítővel csináltatnánk magunknak egyedi, a konyhánkhoz és igényeinkhez mért berendezést.

Az elemes konyhabútor alsó szekrényei általában 60 cm mélységűek, a szélességük pedig változó, de leginkább 40, 60, 80, cm szélesek a leggyakoribb elemek, attól függően, hogy egyajtós vagy kétajtós darabról van szó. Lehet fiókos elem is, vagy akár kombináltan fiókos és ajtós is. Az ajtók mögött lehet polcos, vagy rejtheti a mosogatót. De akár fiók is rejtőzhet az ajtó mögött. A sarokelemeknél praktikus a kifordítható, körbeforduló polc alkalmazása az utóbbi évek konyhaszekrényeinél. Magasságukat, azaz a konyhapult magasságát érdemes a konyhát használó testmagasságához állítani, hogy egy-két órás konyhai tevékenység után se fájduljon meg a hátunk, derekunk. Legegyszerűbben úgy variálható a sztenderd méretű szekrények magassága, hogy a láb magasságán állítunk. Bár ezzel értékes tárolóhelyet veszíthetünk.

Bár viszonylag új megoldás az ún.: teljes kihúzású fiókok alkalmazása. Ezek szinte már minden konyhabútor gyártónál megtalálhatók. A 100 százalékig kihúzható fiókok használata egyszerűbb és kényelmesebb a hagyományos változatnál. Ezt a fiókfajtát a hangtalan, csillapított záródás teszi tökéletessé.

A felső szekrények mélysége jellemzően 30 és 40 cm között mozog. Fontos, hogy ne lógjon ki túlzottan a faltól, mert zavarná a konyhában tevékenykedőt, de azért túl keskeny se legyen, mert akkor nem igazán lehet pakolni bele. Ajánlott körülbelül 60 cm-t szabad helyet hagyni a konyhapult és a felső szekrény között. Szélessége változó, gyártónként eltérő, de itt is néhány, meghatározott szélességű alapelemből lehet választani. Hosszúságuk attól is függ, hogy konyhapult, esetleg elszívó, vagy másik elem fölé kerülnek. A túl magas szekrények felső polcait csak létráról, fellépőről lehet elérni - ezért általában ezek kényelmetlenek még akkor is, ha csak ritkán használt eszközöket tárolunk itt. Ajtajuk lehet horizontálisan, vagy vízszintesen nyílódó, ami szintén a kényelmet szolgálja. Helyhiány csökkentésére kitalálták a redőnyszerűen záródó konyhaszekrényajtókat is, és tolóajtó alkalmazására is van lehetőség.

Az embermagasságú konyhai bútorok, azaz kamraszekrények megjelenése is viszonylag új keletű. Ezek akár tolóajtós, egy-, ritkábban kétajtós vagy fiókos variációban is készülnek.
Az elemes konyhabútorokhoz kapható kiegészítő darabok jellemzően a kisebb, maradék helyek kitöltését szolgálják, vagy a túl monoton bútorfelület megtörését. Ilyen például a bortartó polc. A záróelemek az egymás mellé helyezett bútorelemek lezárásaként az utolsó darabként szerepelnek, általában 20-30 cm széles polcelemek.

A beépíthető konyhai gépek borításához szintén kaphatók különböző kiegészítő elemek. Így például a hűtőszekrény teljes egészében "álcázható" konyhaszekrénynek, de a szagelszívókat is jól körbe lehet építeni tároló helyekkel. A mikrosütőnek külön szekrényelem kapható, de akár a beépíthető kávéfőzőnek is. A sütő és főző szerkezeteket lehet a legkevésbé eltűntetni egy konyhabútorban.

Nagy divat a különböző fémszínű kiegészítők használata. Például egy falra szerelhető cső, vagy sín, amire fel lehet akasztani különböző apróbb használati tárgyakat, vagy akár edényszárítót, csurgatót is. Ezekhez külön vehetünk hozzá illő akasztókat, tárolókat. A szekrények belsejének rendben tartásához megalkották a legkülönbözőbb méretű, anyagú és funkciójú belső rendezőket, rendszerezőket. Ezek segítségével az apróbb konyhai eszközöknek, vagy akár a nagyobbaknak is megvan a pontos helyük, így átláthatóbb, rendezettebb a szekrények belseje.

Forrás: konyhabutorkeszites