Hazánkban ma a piacon jelenlévő szinte valamennyi biztosítónál lehet kötni megfelelő biztosítást házunkra, lakásunkra. Mielőtt biztosítást kötünk, célszerű megismerni több biztosító ajánlatát, és ezek közül kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet. Tekintettel arra, hogy sokféle biztosítási ajánlat egyszerre található meg a piacon, ezért az alábbiakban a lakásbiztosítások főbb jellegzetességeit mutatjuk be.
Szemben a gépjármű-felelősségbiztosítással, amelyet a biztosítóknak a hozzájuk forduló ügyfelek kérésére meg kell kötniük, mert erre őket törvény kötelezi, a lakásbiztosítás esetében ilyen kötelezettségük nincs, tehát joguk van az ügyfél ajánlatát visszautasítani. Erre akkor kerülhet sor, amikor a biztosító az ingatlant valamilyen okból kockázatosnak tartja. Jó példa a folyók árterében található nyaralók és lakóházak esete, amelyekre egyetlen biztosító sem köt vagyonbiztosítást.
Mikor nem fizet a biztosító?
A biztosítók az ingatlanbiztosítási szerződések esetén kizárják felelősségüket bizonyos esetekben. Lakásbiztosítás esetén nem fizet kártalanítást a biztosító, amennyiben a káresemény a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. Ilyen a szándékos rongálás, vagy ha valaki maga szándékosan gyújtja (például öngyilkossági célzattal, esetleg éppen a biztosítási összeg megszerzése céljából), robbantja fel a lakását vagy házát. Súlyosan gondatlanul jár el a biztosított, amikor a gáztűzhelyet meggyújtva hagyja, majd elutazik egy hétre, aminek következtében leég a ház.
Minden esetben olvassuk el a biztosítási szerződést, és ne írjuk alá, ha a biztosító például kiköti, hogy a hengerzártöréssel elkövetett lakásbetörés esetén nem fizet. A hengerzártörés az egyik leggyakoribb betörési mód. Ha ezt egy biztosító kiköti, akkor keressünk másikat, hiszen bőségesen van választék. Nagyon bosszantó, eset, ha mindezekre akkor jövünk rá, amikor a káresemény bekövetkezett, és hoppon maradtunk. Jegyezzük meg, hogy ellopott készpénz esetén a biztosító általában nem kártalanít. Ugyanez a helyzet, ha a lakásajtót nyitva hagyjuk. Legyünk tisztában azzal, mit szabad és mit nem, mikor fizet az általunk fizetett biztosítás és mikor nem, ugyanis ha elkerüljük a nemfizetés eseteit, akkor sokat teszünk a vagyonunk védelmében.
A biztosítható vagyontárgyak:
* épületek, építmények: állandó lakás céljára szolgáló épületek (családi ház, lakás);
* nyaralók (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya);
* az olyan melléképületek (nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek), amelyek a főépülettel megegyező címen (helyrajzi számon) találhatóak (garázs, kamra, ól, terménytároló, pince);
* az olyan melléképületek, melyek a főépülettől eltérő címen (helyrajzi számon) találhatóak (garázs, istálló);
* építmények, a főépülethez tartozó járdák, kerítés, medence stb.
A lakásbiztosítások esetén a biztosítók kizárják a biztosítható vagyontárgyak köréből a még építés alatt álló épületeket, a bennük tárolt, beépítésre váró építő- és kiegészítő anyagokat. Az építkezés idejére a biztosítók speciális építési biztosítási konstrukciókat kínálnak, amelyek megfelelő védelmet jelentenek. Érdemes ilyet kötni, ugyanis roppantul elterjedtek az építkezésekről történő lopások.
Általános háztartási ingóságok: mindazon vagyontárgyak összessége, amelyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezik, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartáshoz szükségesek, a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Ilyenek a bútorok, a szőnyegek, a függönyök, a világítótestek, a lámpák, a konyhagépek, a barkács- és a kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, kempingfelszerelés, szobanövények, sport- és hobbifelszerelés, a poharak, az üvegáruk, az edények, az evőeszközök stb.
Kiemelt értékű ingóságok: ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a jelentősebb értékű, általában 150 ezer forint egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, berendezések, hangszerek. E körbe tartoznak a nem nemesfémből készült drágább karórák és azon gyűjtemények, amik nem úgynevezett értékőrző ingóságok.
Értékőrző ingóságok: értéktárgyak az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de nagy értéket képviselnek, és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe a csoportba tartoznak a nemesfémek, drágakövek, féldrágakövek, gyűjtemények, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valódi szőrmék, antik tárgyak. Biztosítási szempontból gyűjteménynek nevezzük az értékhordozó, minimum 20 darabból álló, katalogizált, azaz tételesen, szakszerűen felírt gyűjteményeket (például bélyeggyűjtemény). Fontos, hogy a biztosító csak abban az esetben vállal kockázatot, ha a katalógus mellékletként a biztosítási szerződésben szerepel.
Amikor lakásbiztosítást kötünk, és megjelöljük a lakásban található ingóságok értékét, akkor az általános háztartási ingóságokat nem kell tételesen felsorolni, a kiemelt értékű ingóságokat és az értékőrző ingóságokat azonban igen. Az értékőrző ingóságokat tételesen, az értékeket külön-külön megjelölve kell felsorolni. Ezekkel az ingóságokkal kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a biztosító egyes értéktárgyak biztosítását az általános lakásbiztosítás keretében megtagadhatja. Az ilyen tárgyak biztosítására léteznek speciális, kiemelt kockázatú biztosítási konstrukciók.
Nem tartoznak bele az általános háztartási ingóságok körébe a jelentős értékű sport- és hobbieszközök sem. Erre jó példa, hogy amennyiben a garázsból egy átlagos értékű (tegyük fel, 150 ezer forint értéket el nem érő) kerékpárt lopnak el, ez beletartozik a háztartási ingóságok körébe, és a biztosítónak kártalanítani kell a tulajdonost. Léteznek azonban több százezer, de akár több millió forint értékű kerékpárok, amelyek kiemelt értékű ingóságok, így ha nincsenek feltüntetve a biztosítási szerződésben az érték megjelölésével, a biztosító a kártalanítást megtagadhatja, vagy csak átlagos (150 ezer forint körüli) értéket térít meg.
Forrás: ingatlanmagazin